margitsziget.com margitsziget.com

Archívum

Archívum

Intézményünket a II. világháború után építették újjá, és adták át a sportolni, mozogni vágyó fiatalok számára még 1949-ben.

Az azóta eltelt 60 év alatt, mint kiemelt utánpótlás-nevelõ bázis váltunk ismertté, ahol számos hazai, nemzetközi hírû sportoló nevelkedett, illetve kezdte meg aktív versenyzõi pályafutását. Az 1989-es rendszerváltást követõen Budapest Fõváros Közgyûlése a korábbi Úttörõstadion elnevezést felváltva intézményünknek a Margitszigeti Atlétikai Centrum nevet adta. A fõváros sportkoncepciójának megfelelõen 1997. õszétõl megnyitottuk Klubhálózatunkat. Célunk az volt, hogy az alaptevékenység (fiatalok rendszeres sportolásának biztosítása, rekreáció, stb.) mellett olyan, a lakosság valamennyi rétege számára elérhetõ lehetõséget nyújtsunk, amely új távlatokat nyit az egészséges életmód, a mozgás, valamint a különbözõ sportolási formák megszerettetése, illetve elérhetõvé tétele érdekében. Látva kezdeményezésünk helyességét, folyamatosan bõvülõ szolgáltatások beindításával, illetve állandó biztosításával, továbbá speciális akciók szervezésével kívántuk segíteni a sportolási kedvet, illetve elképzeléseink megismertetését.

Névadónk életrajza:

Iharos Sándor
(1930-1996)
A második világháború után a Gamma mûvekbe jelentkezett. Édesanyja egyedül nevelte, szorgalmasan tanult. Lenyûgözték a sportolók és kedvet kapott, hogy beálljon közéjük . alkatából következõen szóba sem jöhetett a dobás vagy az ugrás, így a futásra jelentkezett. Indult MHK versenyeken (Munkára Harcra Kész) és a futásban jeleskedett. 1948/48-ben már versenyeken is indult és kezdtek rá felfigyelni. 1950-ben Horváth Pál, a Bp. Honvéd szakosztályának elnöke megkérte Iglói Mihályt, hogy nézze meg a fiút.

Rá egy évre, az 1951-es országos bajnokságon Iharos Sándor második lett 1500-on.

1952-ben kijutott a helsinkii olimpiára, ahol ugyan helyezést nem ért el, de legalább kijutott a magyarok addigi legsikeresebb olimpiájára. Még ebben az évben 2000 méteren országos csúcsot futott (5:17) ezzel megkezdte rekordjavítási sorozatát. Ebben az évben lett elõször válogatott. Elõször 1953-ban a Sport utcai Elõre-pályán, 1500 méteren (3:48) hirdették ki Iharos Sándort a „Magyar Népköztársaság országos bajnokának”. Szeptember 20-án, a magyar-szovjet atlétikai viadalon hatalmas sikert ért el, ahol Litujev 400 gáton az elsõ világcsúcsot érte el az új pályán. Augusztus 20-án világrekordot állított fel a 4x1500 méteres magyar váltóban. A Garay, Béres, Rózsavölgyi, Iharos négyes 15:29,2-vel megdöntötte a svédek 1949-ben elért világrekordját.

1954-ben az Iharos, Tábori, Mikes és Rózsavölgyi négyes ismét újabb világcsúcsot ért el 4x1500 méteren (15:21,2). Stockholmban 1500 méteren új országos csúccsal gyõzött a svédek ellen. Ez azonban nem sokáig maradt meg, mert az augusztus elejei norvég-magyaron Iharos Sándor új Európa-csúcsot (3:42,4) futott.

Bernben az 1500 méteres futáson a hatodik helyen végzett. A Budapest bajnokságon három számban is (800,1500,5000 méteren) õ érkezett elsõként a célba.

Következõ sikerét Moszkvában érte el, ahol sétagaloppban nyerte az 5000 méteres versenyt. Szófiában is õ nyerte az 5000 méteres versenyt. Szenzációs világrekordot futott 5000 méteren (13:50,8). Az elsõ Európán kívüli versenyen, Ausztráliában a Bp. honvéd futói (Iharos, Rózsavölgyi, Tábori, Mikes) 1000 métertõl 5000 méterig-az egy mérföldet kivéve- minden távon megjavították vagy beállították a világrekordot!

Iharos Sándor 12 világcsúcsa közül 8-at egyéni számban, 4-et pedig a válogatott, illetve a Bp. Honvéd váltójának tagjaként érte el. Egy alkalommal futott kontinensrekordot.

Iharos Sándor 1952 és 1963 között 40 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A pálya-, illetve a mezei futóbajnokságokon 30 alkalommal állhatott fel a gyõzelmi emelvény legmagasabb fokára. Életének utolsó éveiben már semmi feljegyezni való nem történt vele.

Életének zökkenõin ekkor már a több évtizede mellette lévõ Ildikó segítette át. Leginkább az hiányzott neki hogy nem maradt senki, akitõl megkérdezhette volna: „emlékszel?...” magányában egyedül emlékezett a nagy futásokra, tapsokra, a világrekordokra, a gyõzelmekre.

Iharos Sándor futócsillag volt, átfutott az égen, mint egy üstökös és eltûnt. Fényébõl azonban maradt itt annyi, amennyi emlékét bevilágítja és nem engedi feledni.

Fotóalbum az Iharos Sándor Közalapítvány weboldalán.

Az összeállítást a néhai Iharos Sándor Közalapítvány honlapjáról vettük át.